A Kegyeleti Múzeumi kirándulás
Az őszi szünetben meglátogattuk a pesti Kegyeleti Múzeumot, ahol megismerhettük a régebbi emberek temetését, illetve a temetési kellékeket. A múzeumlátogatást a „Néprajzi terem”-ben kezdtük, ahol láthattuk a Kárpát-medence különböző népszokásainak ruhadarabjait. Elmondták azt is hogy régen Magyarországon a gyász színe a fehér volt és nem a fekete. A következő terem a „Szertartáskocsik és történelmi fényképek terme” volt. Ott láthattunk 1920-as halotti kocsikat, képeket a régi időkből és egyéb koporsószállító eszközöket is. Az egyik halotti kocsi üvege eredeti volt, tehát közel 100 éves. Ezután a „Szertartásterem” következett, ahol mutattak néhány halotti maszkot és elmesélték, hogy ezek hogyan is készültek. Ezeken kívül meséltek néhány egyházi szokásról is. Számomra ebből a teremből talán a legérdekesebb a pestisben elpusztultak „koporsója” volt, ugyanis ez a koporsó alulról kinyitható volt, így miután bedobták a halottat a neki kijelölt helyre a temetőben, mehettek tovább hogy ezt megismételhessék újra- és újra más emberekkel. Ezt követően lementünk az alaksorba, amit az „Út vége terem”-nek hívnak. Ebben a teremben urnákat, koporsókat láthattunk belülről is. Mikor a múzeumot végigjártuk, kimentünk megnézni egy sírhelyet, amit belülről vékony aranyréteg fed, és kívülről két jaguár védi a sírt.
Írta: Imbrea Vivien
Ezeket a képeket Szeleczki Róbert 8.a osztályos tanuló készítette a Kegyeleti Múzeumban.